1 Jézus ezután elment a Galileai-tengernek, a Tiberiás tavának túlsó partjára.

2 Nagy sokaság követte őt, mert látták azokat a jeleket, amelyeket a betegeken tett.

3 Jézus pedig felment a hegyre, és ott leült a tanítványaival együtt.

4 Közel volt a húsvét, a zsidók ünnepe.

5 Amikor Jézus körültekintett és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így szólt Fülöpnek: "Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?"

6 Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni.

7 Fülöp így válaszolt neki: "Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset."

8 Egyik tanítványa, András, a Simon Péter testvére így szólt hozzá:

9 "Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?"

10 Jézus ezt mondta: "Ültessétek le az embereket." Nagy fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren.

11 Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek&#59; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.

12 Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: "Szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba."

13 Összeszedték tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek feleslegesek voltak azoknak, akik ettek.

14 Az emberek látva a jelt, amelyet tett, ezt mondták: "Ez valóban az a próféta, akinek el kellett jönnie a világba."